vers

Az esküvőhöz olvasgattam verseket. Andiét és sok enyémet. Találtam sokat, ami most is igaz, még többet, ami emlékeztetett és párat ami felkavart. Hogy ez itt alul melyik kategóriába tartozik? Az elsőbe biztos. A másodikba is, kicsit. A harmadikba meg azért, mert mostanában ezen a témán sokat gondolkozom. Ki az igazi barát? Mitől lesz valaki azzá, és miért lesz valaki egyszercsak már "csak" haver? Egyáltalán mitől barát a barát? Sokszor úgyérzem, hogy túl könnyen, túl hamar "mondom" gondolom valakiről, hogy a barátom. Mert az biztos, hogy ez egy kölcsönös dolog. nincs olyan, hogy én a barátod vagyok, de te nem vagy az enyém. (húúú, ovi:) barátom vagy de most még utállak. majd délutántól, jó? durc-durc) NAh mindegy. Ami biztos. Nélkületek végem lenne. Van egy majdnemfeleségem, meg családom. De barátok nélkül.... nah úgy nem érdemes. A kérések maradnak nyitva, válasz rájuk...talán sose lesz. de nem ez a lényeg. hanem a társaság. :)

Ti.

Veletek oly jó a létem
Veletek oly szép a ég, fenn.
Veletek a Zh is könnyű,
Veletek a rossz sem szörnyű.
Ti vagytok minden gondolatom,
Barátim vagytok, igen, tudom.

Veletek vagyok éjjel, nappal.
Rátok gondolok, Nektek rajzolok.
Ti vagytok minden gondolatom,
Barátim vagytok, igen, tudom.

Rátok bízom életem,
Vigyázzatok rá, ha kérhetem,
Cserébe más nem adhatok,
Segítek ott, ahol tudok.
Ti vagytok minden gondolatom,
Barátim vagytok, igen, tudom.

99.11.26